vasárnap, december 24, 2017

Iráni befolyási lépések iraki keresztények vidékén

A ninivei fennsíkon is készülnek a karácsonyra. Miután  visszafoglalták ezt a területet (Moszultól északra és keletre) az Iszlám Államtól, azóta még egyszer végigment rajta egy háború, igaz csak egy két napig. 2017 októberében, amikor az iraki kurdok és az iraki kormány között kitört a viszály az előbbiek népszavazása miatt, az iraki hadsereg és kormányerők visszavettek olyan területeket, amelyek papíron hozzájuk tartoztak, a valóságban azonban 2014 vagy még korábbról az kurdok ellenőriztek.

Ennek következtében mostanság a keresztények lakta területeken síita milíciák ellenőrzik (nem az iraki hadsereg vagy a rendőrség). Ha a magyar kormánynak fontosak az iraki keresztények, akkor ideje lenne elkezdeni most már alaposabban is tanulmányozni ezeket a milíciákat.

Mivel a keresztény települések egy része nem színtiszta település volt, hanem éltek ott jezidiek vagy shabakok, ezért a poszt Iszlám Állam időszakában ezek a népcsoportok is részben visszatértek. Nekik annyi az előnyök, ami a hátrányuk. Nincs hova elmenekülniük külföldre, így mindenképpen vissza térnek.

A ninivei fennsíkon a már említett különböző síita milíciák között a leghíresebb a Babilon Brigád (erről sok szó van a cikkben), amelyet az tesz különlegesség, hogy a vezetője keresztény, míg a fegyveresek síiták (arabok és shabakok). Mellettük vannak keresztény milíciák is a városokban, amelyek egyfajta helyi rendfenntartó szerepet játszanak, játszottak. Ezekből is van vagy három négy (egyszer majd megírom őket, végül s találkozgattam egyik másikkal), de nyilván nem vehetik fel a versenyt a síita milíciákkal.

A shabakok részben szunniták, részben siíták, így különösebben az utóbbiak betagozódása a siíta milíciákban gyakorlatilag természetes folyamat volt. És itt jön a kényelmetlen rész. Mert a ninivei fennsíkon a megmaradt és visszatért keresztények az új helyzetben sem érzik magukat biztonságban. nem csak a dzsihadisták visszatérésétől tartanak (ami egyébként folyamatban van), hanem attól, hogy most a síitáknak, shabakoknak lesznek útban.

Minden alkalommal, amikor Erbilben találkoztam iraki keresztényekkel, valamiféle nemzetközi védelemben reménykedtek. Hogy az USA, vagy az EU vagy a NATO jön megvédi őket. Ez nem fog bekövetkezni.

Az USA-nak azonban megvannak az érdekei és az erőforrásai arra, hogy jelen legyen ezeken a területeken. Természetesen nem azért, hogy csak a keresztényeket védje meg, hanem hogy stabilizálja a jelenlétével a térséget, segítsen az iraki kormányerőknek (akár a síita milíciákkal szemben). De mondjuk ez az iraki keresztények mindegy, nekik csak az a fontos, hogy legyen ott valaki. De egyébként ez lehet a magyar kormány tovább lépése is, küldeni oda az amerikaiak mellé a magyar katonákat. Úgy is különleges műveleti feladat lenne, arra van kapacitás és akarat is itthon (a katonák részéről).


Nincsenek megjegyzések: